„Azokra a népdalokra esik a választásom, amelyek nemcsak megérintenek, hanem átkarolnak” – Interjú Devával

Akár egy különálló művészeti formaként is tekinthetünk a videóklipre, illetve a zenés kisfilmre. Gondoljunk csak Beyoncé Lemonade vizuális albumára, Yseult x Colors New Opera produkciójára vagy Sam Fender Dead Boys dalához készült videóra. De néhány előadóművész a lemezborítójával, a külső megjelenésével is egyedi vizuális világot teremt, amely mögött gyakran mély üzenet, alaposan megtervezett koncepció áll vagy éppen a zseniális storytelling miatt emelkedik ki a mainstream vonalból. Erre szerencsére nemcsak nemzetközi viszonylatban tudunk kiemelkedő példákat mondani – a hazai zeneipar képviselői között is vannak, akik lélegzetelállító látványvilágot álmodtak meg dalaikhoz. Takács Dorina, vagyis Deva is ebbe a csoportba tartozik, akit arra kértünk, meséljen nekünk a kreatív alkotásai mögött álló folyamatokról.

Deva zenéjében összeérnek az ősi, kollektív motívumok és a modern elektronikus dallamok. A kollázs technika nemcsak a zenei hangzásban érhető tetten, hiszen az énekesnő a látványban is hasonlóan illeszt össze különböző darabkákat, amelyek megalkotják a harmonikus egységet. „A legutóbbi számhoz, a Witchcraft-hoz készült lemezborítót például újságdarabokból állítottam össze, majd digitálisan, az Illustrator és a Photoshop segítségévül folyósítottam egy egésszé a képeket. Végül beszkennelt szárított zsályával díszítettem a borítót.” 

A Witchcraft című számhoz készülő borító

„Az Unglitched-hez egy másik technikát választottam, mivel a kép alapját nem a programban vágtam össze, hanem kizárólag a szkennert használtam” – mondta Deva, aki ezután egy érdekes történetet is megosztott velünk. A Hyacynth című lemezéhez készült borító igazán különleges helyet foglal el a szívében, mivel szoros érzelmi szálak kötik hozzá. „Egy kora áprilisi hajnalon elindultam bringával a faluban és egy hatalmas csokrot gyűjtöttem össze különböző virágokból. Némelyiket az árkokból, a rétről szakítottam le, valamelyiket a mamám kertjéből, néhányat pedig az itthoniak közül szedtem össze. Ezek után színsorrendbe rendeztem őket, majd rávarrtam őket egy hálós függönymaradványra. Az eredeti elképzelés szerint a testvérem, Balázs viselte volna az ebből készült maszkot, és én lettem volna a fotós, de végül összevesztünk, mert mégsem akart belemenni. Ezen a ponton kissé elkezdtem aggódni, mert a virágok nem sok ideig maradnak élettel teliek víz nélkül, de szerencsére megoldódott az ügy. A virágfej végül rajtam landolt, és anyukám fotózott. Vicces délelőttünk volt aznap.”

„Ami az inspirációt illeti, egészen elképesztő, milyen sok helyről származhat” – mondja Deva, aki újabban a kertészkedésbe merült bele. A lockdown alatt elkezdte megfigyelni a növényeket és a kertben élő állatokat: „Sokat lehet tőlük tanulni. Úgy érzem, nem ismerem a körülöttem lévő világot eléggé, szóval most ezen próbálok változtatni. És ez teljesen feltölt, kreatív ötletekkel lát el.” 

További inspirációforrást jelentenek számára a különböző művészeti irányzatok, például az impresszionizmus, a szürrealizmus és az op-art. „Többségében ilyen képek díszítik a falaimat.” A beszélgetés közben felmerül még Johannes Itten A színek művészete című könyve is, amely a bezártság alatt magával ragadó élményt nyújtott Dorinának. „Mindig érdekelt a színek világa, de csak most kezdtem el alaposabban megismerni, azóta pedig teljesen más szemmel nézem a körülöttem lévő világot.”

A zenei alkotás során általában a népművészet, ezen belül is a dalok vannak rá a legnagyobb hatással. „Azokra a népi dalszövegekre szokott esni a választásom, amelyek nemcsak megérintenek, hanem átkarolnak, magukkal vezetnek. Ez az erő adja meg a kezdő löketet ahhoz, hogy beinduljon a fantáziám. De sokszor egy kép, vagy egy minta is hasonló hatást gyakorol rám.” A népdalszövegek kollázsszerű egymásba simulása a dalaiban felerősíti a különböző jelentéseket, amelyek eltérő, mégis a kollektív tudatalattinkban őrzött érzelmeket érintik meg. 

Forrás: Glamour magazin és Molnár Dani

„Az öltözékemben gondoskodom arról, hogy a színek sokasága jelen legyen és különleges, esetleg népi minták is díszítsék a ruháimat. A színpadi és a mindennapi viseletem stílusa nem különbözik annyira, csupán azok a szettek, amelyeket a fellépésekre veszek fel egy kicsit extrábbak. Ilyenkor olyan ruhákat viselek, amelyek passzolnak a személyiségemhez, reflektálnak arra, hogy ki vagyok és közben kényelmesen érzem magam bennük. A kedvenceim a mintás, bő szabású ruhák.” Dorina a kortárs magyar divattervezők közül eddig Istvánffy Emma, Szarvas Valentin és Stotz Natália tervezők nevével ismerkedett meg. „Az ő szemléletüket nagyon szeretem és tisztelem.”

Szerző: G. Bonifert Rita

One thought on “„Azokra a népdalokra esik a választásom, amelyek nemcsak megérintenek, hanem átkarolnak” – Interjú Devával

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.