Quarantine Jewellery – a diplomamunka, amely csak egy kihívásnak indult

Harsány Patrícia végzős ékszertervező a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A karantén alatt Budapestről vidékre költözött, ahol – sokunkhoz hasonlóan – ő sem tudott ugyanúgy dolgozni, mint a Covid előtt. Érezte, muszáj valami motivációt találnia, amely az alkotásra ösztönzi. Nem is tétlenkedett sokáig, 2020 márciusában egy 100 napos kihívásba kezdett, amely során minden nap elkészített egy hétköznapiBővebben: “Quarantine Jewellery – a diplomamunka, amely csak egy kihívásnak indult”

Gyászol a divatvilág: 59 éves korában elhunyt Alber Elbaz

Az izraeli designer úttörő szerepet játszott a Lanvin történetében, hiszen 2001 és 2015 megteremtette az egyik legrégebbi francia divatház 21. századi alapjait és újra a legnagyobb márkák közé emelte azt. Alber Elbaz 2021. április 24-én, egy párizsi kórházban hunyt el. Mindössze 59 éves volt. Alber Elbaz a marokkói Casablancában született 1961. február 6-án, de Izraelben nőttBővebben: “Gyászol a divatvilág: 59 éves korában elhunyt Alber Elbaz”

3 virtuális kiállítás, amely az online térben is felejthetetlen élményt nyújt

Az elmúlt egy évben életünk jelentős része átkerült az online térbe — ehhez a változáshoz pedig a különböző művészeti ágak is hamar alkalmazkodni tudtak. A pandémia kirobbanása óta számos különleges, alternatív programon vehetünk részt, az otthonunk kényelméből járhatjuk be a legtöbb galériát, így továbbra sem kell lemondanunk a kulturális élményről, nem maradunk le egyetlen kiállításrólBővebben: “3 virtuális kiállítás, amely az online térben is felejthetetlen élményt nyújt”

Digitális test és virtuális komfort

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban 2001 őszén egy nagyszabású kanadai-magyar projekt részeként Digitális testek – Virtuális látványosságok címmel nyílt kiállítás, amelyhez számos kísérőprogram, illetve egy átfogó katalógus is tartozott. Ebben a kurátor, Czeglédy Nina összegzi, hogyan alakult ki a kiállítás koncepciója, milyen problémakörök kerültek fókuszba: művészek, teoretikusok és tudósok vizsgálták, miként változtatja aBővebben: “Digitális test és virtuális komfort”

Okostelefon-erdő, kihalt reptér és nádas közönség – Átalakíthatja a járványhelyzet a divatbemutatókat?

Azt hiszem, az én koromban még nem szokás nosztalgiázni, viszont a jelenlegi helyzet erre is alkalmat teremtett. Több hónapnyi bezártság után arra vágytam, hogy egy kicsit valahol máshol lehessek. Akkor is, ha csak a képzeletben utazgathatok. Az olvasást későbbre tartogattam, így eszembe jutott, hogy megnézem a 2021/22 ősz-tél kollekciókat felvonultató divatbemutatókat. Ekkor kapott el aBővebben: “Okostelefon-erdő, kihalt reptér és nádas közönség – Átalakíthatja a járványhelyzet a divatbemutatókat?”

„Azokra a népdalokra esik a választásom, amelyek nemcsak megérintenek, hanem átkarolnak” – Interjú Devával

Akár egy különálló művészeti formaként is tekinthetünk a videóklipre, illetve a zenés kisfilmre. Gondoljunk csak Beyoncé Lemonade vizuális albumára, Yseult x Colors New Opera produkciójára vagy Sam Fender Dead Boys dalához készült videóra. De néhány előadóművész a lemezborítójával, a külső megjelenésével is egyedi vizuális világot teremt, amely mögött gyakran mély üzenet, alaposan megtervezett koncepció állBővebben: “„Azokra a népdalokra esik a választásom, amelyek nemcsak megérintenek, hanem átkarolnak” – Interjú Devával”

Japán diáklány fétis⎢ Hogyan vált a társadalmi privilégium elleni lázadás egy szexuális fantáziává

Anime – ha meghalljuk ezt a szót, valószínűleg a mindennapi japán életet bemutató animációs sorozatokra gondolunk. A műfaj egyik legkedveltebb témája a gimnáziumi évek mámora, vagy éppen pokla, szereplői nagy szemű, vékony, vonzó tinédzserek. A japán diáklányok jellemzően apró pliszírozott mini szoknyában, térdzokniban és loaferben jelennek meg a képernyőn, a mellüket, majdnem kivillanó feneküket premierBővebben: “Japán diáklány fétis⎢ Hogyan vált a társadalmi privilégium elleni lázadás egy szexuális fantáziává”

ROKOYA, a kortárs népviselet generátor

Manapság nem gyakori látvány, hogy valaki lajbiban vagy kötényben sétálgataz utcán. Nyomott kalocsai vagy matyó mintás pólókkal, szoknyákkal, maszkokkalazonban az aluljáróban, a kisboltban, a villamoson, vagyis gyakorlatilag bárhol találkozhatunk. A magyar divatmárkák is előszeretettel merítenek inspirációt ezekből a népi motívumokból. És tegyük a szívünkre a kezünket: sokan gondoltuk már magukban egy-egy matyó mintás melegítőruha szettBővebben: “ROKOYA, a kortárs népviselet generátor”

Férfiak szoknyában ⎢ Miért elfogadott a női nadrágkosztüm, ha a férfi szoknya nem?

Amíg a 20. század fordulóján még alig hallatott magáról a női nadrág, és a hatvanas évekig vitathatatlanul tabunak számított a viselése, addig napjainkban az oversize blézerek, a lengő nadrágok, a brutális csizmák, a boyfriend farmerek visszatérő elemei a kifutóknak, és alapelemei a „modern nő” ruhatárának. A történelem során a hölgyek végleg megváltak néhány ruhadarabtól –Bővebben: “Férfiak szoknyában ⎢ Miért elfogadott a női nadrágkosztüm, ha a férfi szoknya nem?”

A Glow up kultúra megszállottjai vagyunk – de jó ez nekünk?

Hollywood felvirágzása óta a filmipar gyakran külsőségekre irányuló, a cselekményben központi szerepet betöltő glow-up montázsokkal szórakoztatja a közönséget, amiket mi ámulva, irigykedve nézünk. A ’90-es évek végén, a 2000-as évek elején egymást követték az olyan “chick flick” filmek, mint a Micsoda nő!, a Spinédzserek, a Bajos csajok, a Beépített szépség, a Neveletlen hercegnő és Az ördög Pradát visel. Vagyis a tipikusan „csajos filmek”, amelyekben a szereplő (jellemzően nő) nagyBővebben: “A Glow up kultúra megszállottjai vagyunk – de jó ez nekünk?”