MAGAZIN

Művészetek Völgye – Last minute programajánló

Ebben az évben ünnepli 30. születésnapját a kapolcsi Művészetek Völgye Fesztivál, és mint minden évben, most is rengeteg kulturális programmal készültek a völgybe látogatók számára. A fesztivál július 23-án kezdődött, és augusztus 1-ig tart, így talán még nem vagyok annyira elkésve ezzel a kis élménybeszámolóval, amely programajánlóként is megállja a helyét. Hiszen az utolsó napokBővebben: “Művészetek Völgye – Last minute programajánló”

Nőies, férfias, mindkettő vagy egyik sem? – Az androgün stílus története

Az androgün szó görög eredetű, az androsz (férfi) és a güné (nő) összeolvadásából született meg és ezzel össze is foglalja a jelenség lényegét. Az androgünben egyszerre keverednek nőies és férfias formák, vonások, illetve jellegzetességek, megtörve a hagyományos nemi normákat. Annak ellenére, hogy a jelenség nem új keletű – hiszen évszázadok óta fel-felbukkannak androgün alakok aBővebben: “Nőies, férfias, mindkettő vagy egyik sem? – Az androgün stílus története”

Beszéljünk a pinkwashingról!

A 21. században számos társadalmi átalakulásnak lehetünk szemtanúi, az új jelenségekhez pedig a nyelvnek is alkalmazkodnia kell. A pinkwashing is egy egészen új keletű, egyre gyakrabban használt kifejezés, de számos tévhit és félreértés övezi. Tehát mit is takar pontosan ez a fogalom? Olyankor használjuk, amikor egy nagyvállalat, egy cég, egy ország kormánya az LMBTQ+ támogatásátBővebben: “Beszéljünk a pinkwashingról!”

„Példaképek hiányában sokszor kívülállónak és magányosnak éreztem magam” – Leo Adef Barcelona LGBTQ+ közösségét mutatja be

Idén jelent meg az argentin származású Leo Adef első önálló könyve, a WARP, amely a művész szemszögéből mutatja be az LGBTQ+ fiatalok történetét. A queer rendező, illetve fotóművész Buenos Airesben nevelkedett, ma Barcelonában él, ahol nyers és olykor megbotránkoztató képeivel a szexualitás, az intimitás és emberi kapcsolatok érzelmi kavalkádját igyekszik megörökíteni. Munkája középpontjában legtöbbször az LGBTQ+Bővebben: “„Példaképek hiányában sokszor kívülállónak és magányosnak éreztem magam” – Leo Adef Barcelona LGBTQ+ közösségét mutatja be”

„Foglalkozzunk a szégyennel és a tervezők mentális egészségével” – Rozsnyai-Kovács Kincső tervezői interjú

Rozsnyai-Kovács Kincső frissen diplomázott a MOME Textiltervezés szakának Öltözékkiegészítő és Nyomottanyag-tervezés specializációján. A fiatal designerrel a kutatásáról, a diplomakollekciójáról és a művészeti munkáról beszélgettünk. A diplomamunkád témája a szégyen. Mi volt az inspirációd és hogyan alakult ki a végleges kollekció?Sokszor azt tapasztalom, hogy az alkotás és a tervezés során „benne vagyunk” a tárgyakban, amiket csinálunk.Bővebben: “„Foglalkozzunk a szégyennel és a tervezők mentális egészségével” – Rozsnyai-Kovács Kincső tervezői interjú”

A drag kultúra történelme

Drag – a szó hallatán a legtöbb embernek bizonyára a RuPaul’s Drag Race című műsor jut eszébe, amely már 2009 óta fut töretlen sikerrel, hiszen eddig 13 évadot élt meg és két Emmy-díjjal is büszkélkedhet. De nem ugranék ennyire előre a drag történelmében, mert – a közhiedelemmel ellentétben – a drag kultúrára jellemző színes, dekadensBővebben: “A drag kultúra történelme”

Nagyi ing vs. dirndl – A female gaze hatása az öltözködésre

A feminizmus a klasszikus hollywoodi filmekben gyökerező hagyományokra, a male gaze-re – amely nemtől függetlenül veszi rá a nézőket arra, hogy azonosuljanak a heteroszexuális férfi főszereplővel és kontrolláló „tekintetét” elsajátítsák – a female gaze-zel válaszolt. A domináns kultúra a férfiasságot tradicionálisan az aktivitással, amíg a nőiességet a passzivitással köti össze. A maszkulin nézőpont tehát aBővebben: “Nagyi ing vs. dirndl – A female gaze hatása az öltözködésre”

Nem melegpropaganda, hanem egy érzékenyítő műsor, ami feltárja az LMBTQ+ közösség életét – Pose sorozatajánló

Napjainkban a sorozatok átvették a hatalmat a szórakoztatóiparban, jobbnál jobb szériák követik egymást. Ezek közül a Pride-hónap alkalmából (is) szeretném kiemelni a Póz (Pose) című sorozatot, amelyet a filmtörténet legtöbb LMBTQ+ tagokból álló stábjának köszönhetünk. Köztük Ryan Murphy producer és rendezőnek, aki az Amerikai Horror Story alkotójaként robbant be a köztudatba. A jelenlegi helyzetben – amikorBővebben: “Nem melegpropaganda, hanem egy érzékenyítő műsor, ami feltárja az LMBTQ+ közösség életét – Pose sorozatajánló”

Az önálló életvitel napjának margójára

Május 5-én volt az önálló életvitel európai napja, amelynek célja a fogyatékossággal élő emberek önrendelkezéshez, önálló élethez való jogainak megszilárdítása, megvalósítása. Magyarországon ebben az évben a Freekey csapata indított kampányt az önálló életvitelhez elengedhetetlen személyi asszisztencia rendszer kialakítása érdekében, amely hazánkban még eléggé gyerekcipőben jár. De mi az a személyi asszisztencia – adódik a kérdésBővebben: “Az önálló életvitel napjának margójára”

Az első metaverse kollekciók

„Egy virtuális divatbemutató létrehozása az IMVU metaverse-ben tökéletes menekülési útvonalként szolgál a való világ elől” – mondta Rio Uribe, a Gypsy Sport tervezője. De pontosan mit is takar a „metaverse” kifejezés? A fogalom egy kollektív, megosztott virtuális térre utal, amelyet a valós és az online világ találkozása kelt életre. A járványügyi korlátozások miatt az elmúltBővebben: “Az első metaverse kollekciók”

Milyen szerepe lehet a divatiparnak a pandémiát követő időszakban, az új „harsogó húszas években”?

Amíg néhányunk továbbra is beburkolózna, és ruháival próbálna elbújni a világjárvány elől, mások aggodalmaikat és ruháikat levetkőzve lépnek az utcára 2021-ben. Ez a kettőség jelenik meg az idei őszi-téli kollekciókban is, tükrözve a közéletbeli megosztottságot a járványt követő időszakban. A különböző vakcinák megjelenésével végre ismét itt a remény, hogy életünk lassan visszatérjen a normális kerékvágásba.Bővebben: “Milyen szerepe lehet a divatiparnak a pandémiát követő időszakban, az új „harsogó húszas években”?”

„Minden termékkel az a célom, hogy önbizalommal ruházza fel a viselőjét” – Molnár Nini interjú

A legtöbb ember számára Molnár Nini neve valószínűleg az egyik kereskedelmi televíziós csatorna miatt csenghet ismerősen. Viszont ha valaki jártas a magyar divatiparban, az jól tudja, hogy Nini hosszú évek óta egy sikeres márkát vezet, amely a megfizethető luxust képviseli. A NINI történte 2015-ben, egyetlen táskával indult, majd ezt követően a brand kínálata fokozatosan továbbBővebben: “„Minden termékkel az a célom, hogy önbizalommal ruházza fel a viselőjét” – Molnár Nini interjú”

Lockdown Editorial ⎢TERIKE EDITORIAL

A járványügyi korlátozások miatt limitáltak voltak a lehetőségeink az editorial fotózás szervezésére, ezért egy alternatív megoldást kellett keresnünk. A diákokat és a nemrég végzett tervezőket arra kértük, készítsenek képeket a mostanában készített munkáikról, amelyeket a legtöbben saját magukon fotóztak be. Ezekből Harkai Alexa formatervező készített kollázsokat. kiemelt kép: Velkei Róza

Digitális identitásunk totemei — Keresztes Zsófia az 59. Velencei Biennálén

Keresztes Zsófia az egyik legígéretesebb fiatal kelet-közép-európai művész — témaválasztásai aktuálisak, vizualitása pedig friss és karakteres. Ezt bizonyítja az is, hogy az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálén, Zsikla Mónika kurátorral közösen tervezett „Az álmok után: merek dacolni a károkkal” című kiállítását láthatjuk majd a magyar pavilonban. Zsófia tanulmányait kerámia szakon kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti EgyetemenBővebben: “Digitális identitásunk totemei — Keresztes Zsófia az 59. Velencei Biennálén”

Billie döntése – Gondolatok a choice feminizmusról és a male gaze-ről

Bíbor selyem, mézszőke loknik, latex harisnya és a lookot megkoronázó, a női test domborulatait kihangsúlyozó fűző. Az egyetlen meglepő fordulat a klasszikus, (túl) jól ismert női ábrázolásmódban csupán annyi, hogy a képekről nem egy múlt századi hollywoodi színésznő, hanem a modern zeneipar egyik legnagyobb alkotója és a Z generáció ikonja, Billie Eilish néz vissza ránk.Bővebben: “Billie döntése – Gondolatok a choice feminizmusról és a male gaze-ről”

Biomimicry Fantasies – az AUROBOROS divatházról

Paula Sello és Alissa Aulbekova poszthumán fantáziája, az AUROBOROS egy mélyebb dimenzióját tárja fel a divatnak, amely újradefiniálja hagyományos ismereteinket a ruházati termékek fogyasztásától egészen a testünkhöz fűződő viszonyunkig. Egyedülálló szemléletmódjukkal, a diszciplínák határain átívelve új diskurzusokat teremtenek a divat világán belül. Sello szociológiát tanult a Goldsmith-en, Aulbekova a CSM Fashion Communication and Promotion szakánBővebben: “Biomimicry Fantasies – az AUROBOROS divatházról”

A divat fiatalság fétise

Mi jut eszünkbe, ha meghalljuk a szót: divat? Valószínűleg a kifutók és a magazinok világa, amely tele gyönyörű ruhákban és tökéletes sminkben pompázó magas, vékony, fiatal, fehér bőrű lányokkal. Ez a közvélemény pedig tökéletesen tükrözi a divatszakmában tátongó űrt, a diverzitás hiányát. A 20. század óta folyik a küzdelem a kötött szépségsztenderd ellen, és aBővebben: “A divat fiatalság fétise”

„Amint őszinték és sebezhetőek vagyunk, elkezdünk fejlődni” – OHNODY-val beszélgettünk

Hegyi Dóri, vagyis OHNODY dalain jól érződik, hogy számára rendkívül fontos a zene és a vizuális világ közötti dinamikus kölcsönhatás. Az énekesnővel a különböző projektjeiben visszatérő képekről, a kreatív alkotómunkáról és a zene gyógyító erejéről beszélgettünk. Egyértelmű, hogy számodra a vizuális megjelenés az önkifejezés fontos eszköze. A zene és a képi világ milyen kapcsolatban áll egymássalBővebben: “„Amint őszinték és sebezhetőek vagyunk, elkezdünk fejlődni” – OHNODY-val beszélgettünk”

Quarantine Jewellery – a diplomamunka, amely csak egy kihívásnak indult

Harsány Patrícia végzős ékszertervező a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. A karantén alatt Budapestről vidékre költözött, ahol – sokunkhoz hasonlóan – ő sem tudott ugyanúgy dolgozni, mint a Covid előtt. Érezte, muszáj valami motivációt találnia, amely az alkotásra ösztönzi. Nem is tétlenkedett sokáig, 2020 márciusában egy 100 napos kihívásba kezdett, amely során minden nap elkészített egy hétköznapiBővebben: “Quarantine Jewellery – a diplomamunka, amely csak egy kihívásnak indult”

Gyászol a divatvilág: 59 éves korában elhunyt Alber Elbaz

Az izraeli designer úttörő szerepet játszott a Lanvin történetében, hiszen 2001 és 2015 megteremtette az egyik legrégebbi francia divatház 21. századi alapjait és újra a legnagyobb márkák közé emelte azt. Alber Elbaz 2021. április 24-én, egy párizsi kórházban hunyt el. Mindössze 59 éves volt. Alber Elbaz a marokkói Casablancában született 1961. február 6-án, de Izraelben nőttBővebben: “Gyászol a divatvilág: 59 éves korában elhunyt Alber Elbaz”

3 virtuális kiállítás, amely az online térben is felejthetetlen élményt nyújt

Az elmúlt egy évben életünk jelentős része átkerült az online térbe — ehhez a változáshoz pedig a különböző művészeti ágak is hamar alkalmazkodni tudtak. A pandémia kirobbanása óta számos különleges, alternatív programon vehetünk részt, az otthonunk kényelméből járhatjuk be a legtöbb galériát, így továbbra sem kell lemondanunk a kulturális élményről, nem maradunk le egyetlen kiállításrólBővebben: “3 virtuális kiállítás, amely az online térben is felejthetetlen élményt nyújt”

Digitális test és virtuális komfort

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban 2001 őszén egy nagyszabású kanadai-magyar projekt részeként Digitális testek – Virtuális látványosságok címmel nyílt kiállítás, amelyhez számos kísérőprogram, illetve egy átfogó katalógus is tartozott. Ebben a kurátor, Czeglédy Nina összegzi, hogyan alakult ki a kiállítás koncepciója, milyen problémakörök kerültek fókuszba: művészek, teoretikusok és tudósok vizsgálták, miként változtatja aBővebben: “Digitális test és virtuális komfort”

Okostelefon-erdő, kihalt reptér és nádas közönség – Átalakíthatja a járványhelyzet a divatbemutatókat?

Azt hiszem, az én koromban még nem szokás nosztalgiázni, viszont a jelenlegi helyzet erre is alkalmat teremtett. Több hónapnyi bezártság után arra vágytam, hogy egy kicsit valahol máshol lehessek. Akkor is, ha csak a képzeletben utazgathatok. Az olvasást későbbre tartogattam, így eszembe jutott, hogy megnézem a 2021/22 ősz-tél kollekciókat felvonultató divatbemutatókat. Ekkor kapott el aBővebben: “Okostelefon-erdő, kihalt reptér és nádas közönség – Átalakíthatja a járványhelyzet a divatbemutatókat?”

„Azokra a népdalokra esik a választásom, amelyek nemcsak megérintenek, hanem átkarolnak” – Interjú Devával

Akár egy különálló művészeti formaként is tekinthetünk a videóklipre, illetve a zenés kisfilmre. Gondoljunk csak Beyoncé Lemonade vizuális albumára, Yseult x Colors New Opera produkciójára vagy Sam Fender Dead Boys dalához készült videóra. De néhány előadóművész a lemezborítójával, a külső megjelenésével is egyedi vizuális világot teremt, amely mögött gyakran mély üzenet, alaposan megtervezett koncepció állBővebben: “„Azokra a népdalokra esik a választásom, amelyek nemcsak megérintenek, hanem átkarolnak” – Interjú Devával”

Japán diáklány fétis⎢ Hogyan vált a társadalmi privilégium elleni lázadás egy szexuális fantáziává

Anime – ha meghalljuk ezt a szót, valószínűleg a mindennapi japán életet bemutató animációs sorozatokra gondolunk. A műfaj egyik legkedveltebb témája a gimnáziumi évek mámora, vagy éppen pokla, szereplői nagy szemű, vékony, vonzó tinédzserek. A japán diáklányok jellemzően apró pliszírozott mini szoknyában, térdzokniban és loaferben jelennek meg a képernyőn, a mellüket, majdnem kivillanó feneküket premierBővebben: “Japán diáklány fétis⎢ Hogyan vált a társadalmi privilégium elleni lázadás egy szexuális fantáziává”

Pixel over textile – A digitális divat térhódítása

A pandémia miatt kialakult helyzet minden szektorban, így a divat világában is hatalmas változásokat hozott az elmúlt egy évben, amelyek közül az egyik legjelentősebb a digitalitás irányába való elmozdulás volt. Amíg az online street fashion már jelen van egy ideje, addig az első luxus kategóriájú „csak digitális” kollekcióra 2021-ig kellett várnunk: az Auroboros nevű márkaBővebben: “Pixel over textile – A digitális divat térhódítása”

ROKOYA, a kortárs népviselet generátor

Manapság nem gyakori látvány, hogy valaki lajbiban vagy kötényben sétálgataz utcán. Nyomott kalocsai vagy matyó mintás pólókkal, szoknyákkal, maszkokkalazonban az aluljáróban, a kisboltban, a villamoson, vagyis gyakorlatilag bárhol találkozhatunk. A magyar divatmárkák is előszeretettel merítenek inspirációt ezekből a népi motívumokból. És tegyük a szívünkre a kezünket: sokan gondoltuk már magukban egy-egy matyó mintás melegítőruha szettBővebben: “ROKOYA, a kortárs népviselet generátor”

Férfiak szoknyában ⎢ Miért elfogadott a női nadrágkosztüm, ha a férfi szoknya nem?

Amíg a 20. század fordulóján még alig hallatott magáról a női nadrág, és a hatvanas évekig vitathatatlanul tabunak számított a viselése, addig napjainkban az oversize blézerek, a lengő nadrágok, a brutális csizmák, a boyfriend farmerek visszatérő elemei a kifutóknak, és alapelemei a „modern nő” ruhatárának. A történelem során a hölgyek végleg megváltak néhány ruhadarabtól –Bővebben: “Férfiak szoknyában ⎢ Miért elfogadott a női nadrágkosztüm, ha a férfi szoknya nem?”

A Glow up kultúra megszállottjai vagyunk – de jó ez nekünk?

Hollywood felvirágzása óta a filmipar gyakran külsőségekre irányuló, a cselekményben központi szerepet betöltő glow-up montázsokkal szórakoztatja a közönséget, amiket mi ámulva, irigykedve nézünk. A ’90-es évek végén, a 2000-as évek elején egymást követték az olyan “chick flick” filmek, mint a Micsoda nő!, a Spinédzserek, a Bajos csajok, a Beépített szépség, a Neveletlen hercegnő és Az ördög Pradát visel. Vagyis a tipikusan „csajos filmek”, amelyekben a szereplő (jellemzően nő) nagyBővebben: “A Glow up kultúra megszállottjai vagyunk – de jó ez nekünk?”

„Teljes árat fizetünk, miközben nem kapunk meg mindent” – online oktatás 3 divattervező hallgató szemével

Ebben a soha véget nem érő – legalábbis annak tűnő – helyzetben rengeteget gondoltam a művészeti képzések hallgatóira. Egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy egy ilyen gyakorlatorientált szak az online térben hogyan működhet sikeresen. Kíváncsiságom nem csillapodott, ezért megkértem három fiatalt, hogy meséljenek személyes tapasztalataikról. Sibitka Anna, a Mod’Art Művészeti és Divatiskola frissen végzett hallgatója, TörőBővebben: “„Teljes árat fizetünk, miközben nem kapunk meg mindent” – online oktatás 3 divattervező hallgató szemével”

Heavenly Bodies – A katolikus képzelet teremtő ereje

A Metropolitan Művészeti Múzeumhoz tartozó Divat Intézet 2018-ban Mennyei testek: a divat és a katolikus képzelet címmel rendezett kiállítást, amely a múzeum ötödik sugárúti épületében és – stílusosan – a The Cloisters-ben valósult meg. Az Anna Wintour Costume Centerben olyan öltözékeket is bemutattak, amelyeket korábban pápák és püspökök viseltek: a ruhákat a Sixtus-kápolnából szállították NewBővebben: “Heavenly Bodies – A katolikus képzelet teremtő ereje”

Tóth Lala: “Future Traditions”⎢ SKETCHBOOK

Nagyon izgalmas az a folyamat, amíg egy ötletből végül megszületik a kézzelfogható alkotás. „SKETCHBOOK” sorozatunk első cikkében Tóth Lala egyetemi tervezési feladatát követhetjük nyomon, aki jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem divat- és textiltervezés mesterszakos hallgatója. FUTURE TRADITIONS A fiatal designer a magyar népművészetből, egészen pontosan a kivetkőzésből nyert inspirációt. Így nevezik azt a folyamatot, amelyBővebben: “Tóth Lala: “Future Traditions”⎢ SKETCHBOOK”

Sosem unatkozunk – Portré: Claire Barrow

Claire Barrow (1990) interdiszciplináris művész, divattervező, akinek legfőbb célja, hogy önéletrajzi és társadalmi ihletésű narratíváit újabb és újabb eszközökkel fejezze ki. A festészet, a szobrászat, a divat és a performanszművészet határvonalain mozog, sokszor egyesíti azokat és megtestesíti mindazt, ami folytonosan mozgásban tartja a kultúrát. Barrow Yarms-ban nőtt fel, 18 évesen költözött Londonba, ahol a UniversityBővebben: “Sosem unatkozunk – Portré: Claire Barrow”

A legjobb divat appok, amelyek kiszakítanak a mindennapi rohanásból

Őszintén szólva, egy kicsit régimódi vagyok és a fizikai jelenlét rajongójának tartom magam. Azaz naplót vezetek, és nem digitális programokkal, hanem ecsettel és festékkel készítek képeket. Emellett a klasszikus könyveket és a print magazinokat preferálom. Egyszóval, eléggé analóg vagyok ebben a kifejezetten digitális világban. Viszont a tavalyi évben kialakult furcsa helyzetben azt éreztem, hogy egyBővebben: “A legjobb divat appok, amelyek kiszakítanak a mindennapi rohanásból”

Szépségideál a divatiparban: mulandó, vagy örökké ismétlődnek a tendenciák?

Esztétikai döntésekben sokszor a megérzésre, intuíciókra hivatkozunk. Látszólag nincsenek racionális érveink, hogy miért az a kollekció, ruhadarab vagy éppen arc tetszik, amibe első látásra beleszerettünk. Egyszerűen csak látjuk, érezzük és kész.  Ashley Mears érdeklődését is felkeltette ez a téma. Az amerikai szociológus modellként is dolgozott, közben pedig tudományos kutatásaihoz végzett megfigyeléseket a divatvilág színfalai mögött.Bővebben: “Szépségideál a divatiparban: mulandó, vagy örökké ismétlődnek a tendenciák?”

„Secondlandben a való világ hulladéka kincsnek számít” – Vecsei Kinga Réta tervezői interjú

Vecsei Kinga Réta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Divattervezés MA képzésén abszolvált, azonban a vírushelyzet miatt úgy döntött, hogy jövőre védi meg diplomáját. A fiatal designer a karantén időszaka alatt sem pihent: jelenleg jelmeztervezőként dolgozik, emellett a Secondland nevű válogatott vintage és upcycled brandet építi, amelynek legújabb kapszulakollekcióját a Terike from Budapest oldalán láthatjátok először. Azt hiszem,Bővebben: “„Secondlandben a való világ hulladéka kincsnek számít” – Vecsei Kinga Réta tervezői interjú”

Karácsonyi ajándékötletek a TERIKE szerkesztőitől⎢2. rész

Előző cikkünkben a Terike csapat egyik fele bemutatta a karácsonyi kívánságlistáját, és ahogy ígértük, ma a csapat másik felére is sor kerül. A Terike társalapítója Szarvas Valentin, főszerkesztőnk Tamás Cinti, illetve írónk Kádi Vivien mesél mai cikkünkben azokról a magyar kisvállalkozásokról, alkotókról, akiket szerintük érdemes támogatni. 1. Ugyan ez nem a klasszikus értelemben vett ajándéktárgyBővebben: “Karácsonyi ajándékötletek a TERIKE szerkesztőitől⎢2. rész”

Karácsonyi ajándékötletek a TERIKE szerkesztőitől⎢1. rész

A Terike szerkesztőivel az az ötletünk támadt, hogy megosztanánk veletek, hogy mi van a mi karácsonyi kívánságlistáinkon. Összeszedtük a kedvenc ajándékötleteinket, méghozzá kizárólag magyar alkotóktól, hiszen ebben az időszakban különösen fontos, hogy támogassuk a kisebb vállalkozásokat, független designereket, és ne feltétlenül Amazonról berendelt ajándékok díszelegjenek a fa alatt. Ezt a karácsonyi “Gift Guide”-ot két részreBővebben: “Karácsonyi ajándékötletek a TERIKE szerkesztőitől⎢1. rész”

Dressed up for nothing⎢TERIKE EDITORIAL

Fotó: Szécsi Noémi⎢Fotó asszisztens: Turi András⎢Styling, art direction: Szabó Fanni Eperke⎢Stylist asszisztens: Fodor Boglárka⎢Smink: Domonkos Eszter⎢Haj: Márkus Eszter⎢Modellek: Niki (The Roster Management), Maja Tassy (Avantage Models), Nelly Bencsik (Avantage Models)⎢külön köszönet: Kain Eszter helyszínek: Magyar Nemzeti Galéria, Átrium

Posztszovjet idill a divatiparban: inspiráció vagy kulturális kisajátítás?

Az elmúlt években az „Új Kelet” kifejezéssel a nemzetközi mainstream magazinok oldalain gyakran találkozhattunk. A címszó alatt a poszt-szovjetnek nevezett grúz, ukrán, orosz tervezők munkái szerepeltek. Napjainkra az egész kelet-európai esztétika egy globális trend lett, nemcsak a művészmagazinok szűk olvasórétegének körében,hanem például a fast fashion márkák termékein megjelenő cirill betűs feliratok és orosz jelképek formájábanBővebben: “Posztszovjet idill a divatiparban: inspiráció vagy kulturális kisajátítás?”

„Élvezem, ha egy régi tárgyba új életet tudok lehelni” – Balogh Zsófia designerrel beszélgettünk

A TERIKE from Budapest weboldalát jelenleg 27 pályakezdő tervező munkái színesítik, akiket szeretnénk még közelebbről bemutatni olvasóinknak. Interjúsorozatunk első részében Balogh Zsófiával beszélgettünk, aki 2019-ben diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textiltervezés BA képzésén, jelenleg Amszterdamban dolgozik gyakornokként és sosem találnád ki, éppen kinek készít cipőt. Szerencsére interjúnkból erre is választ kaphatsz. Nagyon sok designer aztBővebben: “„Élvezem, ha egy régi tárgyba új életet tudok lehelni” – Balogh Zsófia designerrel beszélgettünk”

Divat, mint országimázs építő eszköz

A divat évtizedek óta a legnagyobb divatközpontokkal (London, Milánó, Párizs, New York) rendelkező országok önreprezentációjának alapvető elemének számít. Azonban a közelmúltban több kisebb ország is felismerte, hogy a globális divatipar perifériájáról sem lehetetlen a nemzetközi értékesítők és a vásárlók radarjára kerülni, ilyen például Dánia. Vannak olyan országok is, mint például Ausztria és Portugália, ahol államiBővebben: “Divat, mint országimázs építő eszköz”

4 designer – 4 életrajzi könyv, amit egyszer mindenkinek érdemes elolvasnia

A tavaszi karantén volt a főpróba, most teljes káosz van. Tehetünk úgy, mintha semmi sem történne, de ez tavasszal sem volt túl jó stratégia. Nem könnyű szembenézni a mindennapokkal, de nekem sokat segít, ha valamit olvashatok. Ilyenkor egy másik világot, vagy egy másik embert ismerek meg, ami kiszakít – hacsak egy rövid időre is –Bővebben: “4 designer – 4 életrajzi könyv, amit egyszer mindenkinek érdemes elolvasnia”

Leáldozóban a divatbemutatók kora? Next level digitális prezentációk

Ahogy azt már különféle nézőpontokból körüljártuk néhány korábbi cikkünkben, a pandémia alatt kialakult helyzet a divatirpart sem hagyja változatlanul. Az idei rendhagyó párizsi divathéten a divatházak egy része ragaszkodott a hagyományos, személyes divatbemutatóhoz, azonban sokan az online térben prezentálták kollekciójukat. Néhány esetben a végeredmény egy szokásos runway show-nál is kiemelkedőbbre sikeredett. Az erős narratívák ésBővebben: “Leáldozóban a divatbemutatók kora? Next level digitális prezentációk”

Meg tud-e változ(tat)ni a fast fashion?

Kezdésképpen nézzük, hogyan határozza meg a két legnagyobb szótár magát a fast fashion kifejezést. Az Oxford szerint „olcsó ruházatot jelent, amelyet a legújabb trendeknek megfelelően tömegtermeléssel gyártanak a kiskereskedelem számára”. A Cambridge Dictionary definíciója pedig így hangzik: „a ruhákat olcsón gyártják és értékesítik, hogy az emberek minél gyakrabban újabbakat vásárolhassanak”. És ezzel meg is érkeztünkBővebben: “Meg tud-e változ(tat)ni a fast fashion?”

Fenntarthatóság: bőr vagy műbőr? 3 designer véleménye

A fogyasztói társadalom vásárlási szokásai, a villámsebességgel változó trendek hátulütői és a mértéktelen pazarlás – hosszasan folytathatnánk a felsorolást, hogy a legszennyezőbb iparág címért folytatott ‚‚versenyben’’ miért pont a divatipar végzett a második helyen. Kétségtelen, hogy a divatiparban elkerülhetetlen kérdéssé vált, meddig folytatódhat a feszített tempójú konfekciógyártás. Szerencsére egyre több támogatója akad azoknak a változást sürgetőBővebben: “Fenntarthatóság: bőr vagy műbőr? 3 designer véleménye”

A „phygital” korszak legnagyobb kérdése: digitális vs. offline divatbemutatók

Nem kell nagyon taglalnom, mekkorát fordult velünk a világ. Nem, most nem a világjárványra gondolok. Csak úgy általánosságban a modern világra. Emlékszem, több mint tíz év telt el azóta, hogy a front row elkezdett átalakulni. Mindenki erről cikkezett. Akadtak, akik felháborodva fogadták a hírt és ha jól emlékszem, kezdetben csak egy egészen kis réteg örültBővebben: “A „phygital” korszak legnagyobb kérdése: digitális vs. offline divatbemutatók”

Gondosan spekulált jövő Lucy McRae szemén keresztül

A spekulatív design korunk egyik esszenciális eszköze, amely a lehetséges jövők elképzelésével egészen új perspektívákat nyit meg a tervezők előtt. Alternatív létmódokat körüljárva új felületeket konstruál, amelyek utat engednek a lehetséges életekről való párbeszédnek. Hogyan ragadják meg az alkotók az aktuális elméleti trendeket, illetve hogyan reagálnak és dolgozzák fel a minket körülvevő rendellenességeket? Milyen médiumokatBővebben: “Gondosan spekulált jövő Lucy McRae szemén keresztül”

Divatipar a Covid-19 után: milyen forgatókönyv követheti a világjárvány utáni időszakot?

„Ha tudom, hogy egy ilyen évre koccintok 2019 szilveszterén, tuti eldobom a poharam!” – olvastam és hallottam már számos alkalommal az elmúlt hónapokban. És őszinte leszek, én is így érzek. Tudom, hogy a „mi lett volna, ha” kezdetű mondatoknak semmi értelme, mégis sokszor eszembe jut, hogy mi a fenének kellett volna történnie? Hogyan szakadt volnaBővebben: “Divatipar a Covid-19 után: milyen forgatókönyv követheti a világjárvány utáni időszakot?”

Betöltés…

Something went wrong. Please refresh the page and/or try again.